Kedves Sándor! Olvasom "Az utolsó idők jeleit", és kérdéseim vannak. A 28. old.-on olvasom: "Az Isten kijelentett akaratától való elszakadás mélyén magától az Istentől való elszakadás rejlik." Ezután következik a hitehagyás. 33-34.old. "A zsidó származású Antikrisztus nem fogja megtűrni a Krisztust képviselő keresztények táborát, ezért elnyomó törvényeket szándékozik alkotni, elpecsételni, és törvénybe iktatni a szombat megünneplését. Ez a Szent Szellem templomának taposási időszaka." Kérdésem: a szombat megünneplését nem Isten iktata törvénybe? Már az Éden kertben példát mutatott nekünk a Teremtő. A tízparancsolatban is benne van. Ki változtatta meg a szombat törvényét? Ki tette át vasárnapra. Nem találom a Bibliában, hogy eltörölte vagy megváltoztatta volna Isten. Ahogy erre kerestem a választ, ezt találtam: ( = Dán.7:25.) "A vasárnap [tartása] egy olyan katolikus intézmény, amelynek tartalmát és ünneplését csakis a katolikus elvek alapján lehet megmagyarázni - A Szentírás első oldalától az utolsóig, sehol nem találunk egyetlen sort, amiről azt mondhatnánk, hogy az alapján megváltoztatható a hét utolsó napjára meghatározott gyülekezeti istenimádat napja a hét első napjára." - CATHOLIC PRESS, (Sydney, Australia), 1900. Aug. 25. "Nem szabad, hogy a keresztények júdaizálódjanak azáltal, hogy tartják a szombatot, hanem inkább dolgozzanak azon a napon, és helyette az Úr napját tiszteljék." " - azok, akik ily módon [szombattartással] júdaizálódnak, legyenek kiátkozva Krisztusból?" - A Laodiceai Zsinat (i.sz.365) A Konstantinápolyi Hitvallás szövegét minden egyes, a keresztény hitre áttért zsidónak eskü formájában kellett megvallania: “Megtagadom a héberek minden gyakorlatát, rítusát, törvényét, kovásztalan kenyereiket, bárányáldozataikat, vágyaikat, a megtisztulási és felszentelési szokásaikat, a vezekléseiket és böjtjeiket, az újholdjaikat és szombatjaikat, a babonáikat, a himnuszaikat és énekeiket, a zsinagógáikat és szertartásaikat, teljes egészében mindent, ami zsidó, minden törvényt, rítust és szokást, és ha a jövőben, meggondolva magam, visszatérnék a zsidó babonákhoz, vagy a zsidókkal egy asztalnál lakomáznék és titokban velük gyaláznám a keresztény vallást, ahelyett, hogy megcáfolnám őket és megvádolnám hiábavaló hitüket, akkor szálljon rám Káin rettegése, és ragadjon rám Geházi leprája, mindazokkal a törvényes büntetésekkel együtt, amelyekért elismerten felelősséget vállaltam. És legyek kiátkozva az eljövendő világból, vettessen alá a lelkem Sátánéval és az ördögökével együtt. Elfogadom a rómaiak minden szokását, rítusát, törvényét, és örömünnepét, áldozataikat, imáikat, a víz által történő megtisztulást, a Pontifex Maximus [pápa] általi szentségeket, a vezekléseiket, ünnepeiket, a ‘Sol Dei’ [a Nap] szombatnapját, az új énekeket és szertartásokat, és a rómaiak minden ételét és italát. Más szóval, fenntartás nélkül elfogadok mindent, ami római, minden római törvényt, szokást és gyakorlatot és az Új Római Vallást.” - (Stefano Assemani, Acta Sanctorium Martyrum Orientalium at Occidentalium, 1. Köt., Róma 1748, 105. o.) Úgy a zsidóknak, mint a “zsidózó” keresztényeknek eskü által kellett felvállalni ezt a krédót, amennyiben ennek – az egyébként valóban új - kereszténységnek a részévé kívántak lenni. A krédó szövege két korai latin forrásokat felhasználó munkában található meg, a fentebb már jelzett Martyrum Orientalium at Occidentalium-ban és James Parkes, The Conflict of the Church and the Synagogue: A Study in the Origins of Antisemitism (New York: JPS, 1934) c. írása 394-400. oldalán. És a pogányokból megtért hívőknek ezt az ígéretet adta az Isten: Ézs.56:6-7 És az idegeneket, a kik az Úrhoz adák magukat, hogy néki szolgáljanak és hogy szeressék az Úr nevét, hogy Ő néki szolgái legyenek; mindenkit, a ki megőrzi a szombatot, hogy meg ne fertőztesse azt, és a szövetségemhez ragaszkodókat: Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvídámítom őket imádságom házában;... Az újjá teremtett földön: Ézs.66:22-23 Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én előttem, szól az Úr, azonképen megáll a ti magvatok és nevetek; És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.