Vendégkönyv
Új bejegyzés a vendégkönyvbe

Siklósi JÓzsef
2017. szeptember 20. szerda, 07:03
Kedves Sándor!
Köszönöm szépen a segítségedet a testvéreim és a magam nevében. Isten áldjon!
Üdv. :Siklósi JÓzsef
Köszönöm szépen a segítségedet a testvéreim és a magam nevében. Isten áldjon!
Üdv. :Siklósi JÓzsef

Berkes Sándor
2017. szeptember 14. csütörtök, 17:15
Kedves József!
A legegyszerűbb ha a Stellarium programot letöltitek az internetről, és azon keresztül pontosan nyomon lehet követni a konstellációt.
Pár perc alatt fel lehet fedezni a programon a beállításokat.
Bal oldal alsó részén lehet az időpontot állítani de nem szükséges.
Bal oldalt az alsó sorban pedig sorban bekapcsolják az ikonokat, és ami nem kell az kikapcsolják. Ezzel készültem én is, és igen szépen lehet látni mindent. Balról a nyolcadik ikonnal lehet a fényt be és kikapcsolni.
Távcsővel ezt az effektet nem láthatjátok.
Üdvözlettel: Berkes Sándor
A legegyszerűbb ha a Stellarium programot letöltitek az internetről, és azon keresztül pontosan nyomon lehet követni a konstellációt.
Pár perc alatt fel lehet fedezni a programon a beállításokat.
Bal oldal alsó részén lehet az időpontot állítani de nem szükséges.
Bal oldalt az alsó sorban pedig sorban bekapcsolják az ikonokat, és ami nem kell az kikapcsolják. Ezzel készültem én is, és igen szépen lehet látni mindent. Balról a nyolcadik ikonnal lehet a fényt be és kikapcsolni.
Távcsővel ezt az effektet nem láthatjátok.
Üdvözlettel: Berkes Sándor
Siklósi JÓzsef
2017. szeptember 12. kedd, 12:49
Kedves Sándor testvér! Szeptember 23.-ával kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Testvéreimmel együtt szeretnénk megnézni a nagy égi jelet. Van egy kis teleszkópunk , merre irányítsuk, hogy láthassuk a jelenséget. Vagy van-e olyan honlap amelyen keresztül élőlben lehet nyomonkövetni.
Köszönöm szépen a segítségedet!
Isten áldjon!
Testvéri üdvözlettel : JÓzsef
Köszönöm szépen a segítségedet!
Isten áldjon!
Testvéri üdvözlettel : JÓzsef

Berkes Sándor
2017. szeptember 07. csütörtök, 09:56
Kedves levélíró! Az egyszerűbb megoldás az lesz, hogy ön leírja ide a vendégkönyvbe nekem az email címét, amelyen keresztül fel tudom venni önnel a kapcsolatot.
Tisztelettel: Berkes Sándor
Tisztelettel: Berkes Sándor
Balogh
2017. augusztus 19. szombat, 13:45
Jó napot!
Készítettem egy tanulmányt a jelenések könyvéről. Adna egy email címet, amire átküldhetem a fotót véleményezésre?
köszönöm!
Készítettem egy tanulmányt a jelenések könyvéről. Adna egy email címet, amire átküldhetem a fotót véleményezésre?
köszönöm!
Berkes Sándor
2017. július 13. csütörtök, 10:38
Kedves Csaba! Az első kérdésére az a válaszom, hogy: A honlap szerkesztéshez nem értek. A szerkesztő viszont minden anyagomat felrakja időben. 2015 óta sok anyag fölkerült. Nincs befejezve a honlap szerkesztése.
A másik: A diploma munkám elkérése. Nagyon nagy örömmel osztom meg mind azokkal akiket legalább annyira ismerek, mint amennyire én megismerhető vagyok. Ne sértődjön meg, de én semmit nem tudok Önről, míg Ön mindent tudhat rólam a honlapomon keresztül.
Tisztelettel: Berkes Sándor
A másik: A diploma munkám elkérése. Nagyon nagy örömmel osztom meg mind azokkal akiket legalább annyira ismerek, mint amennyire én megismerhető vagyok. Ne sértődjön meg, de én semmit nem tudok Önről, míg Ön mindent tudhat rólam a honlapomon keresztül.
Tisztelettel: Berkes Sándor
Szmrecsányi Csaba
2017. július 06. csütörtök, 19:40
Kedves Sándor!
Két dolog érdekelne:
Miért fejezte be a honlapja szerkesztését 2015-ben?
Hajlandó volna elkuldeni nekem a diplomamunkáját amit a MT. 24. fejezetének az exegézise?
Koszonom szépen.
Isten áldja
Két dolog érdekelne:
Miért fejezte be a honlapja szerkesztését 2015-ben?
Hajlandó volna elkuldeni nekem a diplomamunkáját amit a MT. 24. fejezetének az exegézise?
Koszonom szépen.
Isten áldja
Berkes Sándor
2017. június 24. szombat, 09:25
Kedves Mária! Egészen biztosan megtalál a posta. Szeretettel: Berkes Sándor
Heiszer Mária
2017. június 15. csütörtök, 07:32
Kedves Berkes Sándor Teológus Úr !
Mi katolikusok is nagy figyelemmel hallgatjuk az Ön tanitásiat ! Egy fontos y észrevételt szeretnék tenni ,amit elküldenék az Ön cimére , mert a gépen nehezen mozgok . Elég lenne , ha csak Paksra küldeném , gondolván , hogy pontos cim hiján úgyis megtalálnák Önt?
Nagy kegyelem , hogy az utolsó idők gyermekei vagyunk !
Köszönettel , H.Mária
Mi katolikusok is nagy figyelemmel hallgatjuk az Ön tanitásiat ! Egy fontos y észrevételt szeretnék tenni ,amit elküldenék az Ön cimére , mert a gépen nehezen mozgok . Elég lenne , ha csak Paksra küldeném , gondolván , hogy pontos cim hiján úgyis megtalálnák Önt?
Nagy kegyelem , hogy az utolsó idők gyermekei vagyunk !
Köszönettel , H.Mária
Berkes Sándor
2017. április 27. csütörtök, 05:08
Kedves Enikő!
Az Úr ünnepei. (3Móz. 23:2.) Az Úrral való találkozás alkalmai.
1. A Páska ünnepének üzenete a megváltásról szól. Jézus Krisztus a „páskabárány” értünk áldoztatott meg. (1Kor 5:7.) Ennek az eseménynek a megemlékezése rendkívül fontos számunkra.
2. A Kovásztalan kenyerek ünnepe: A rendelkezés 3Móz 23:6-ban olvasható. Az ünnep arra emlékeztet, hogy Isten hatalmas kézzel kihozta az Ő népét az egyiptomi fogságból. Ez az ünnep a megszentelődés üzenetét hordozza. A megfeszített Jézus Krisztus teste nem látott rothadást. Ennek az eseménynek a megemlékezése szintén rendkívül fontos számunkra.
3. Az első zsenge ünnepe 3Móz 23:10-11. a hálaadásról szól. Az első gabona a korán érő árpa volt, amelynek első kévéi tavasszal már arathatóak voltak és azt felvitték a templomba felmutatni. Ez után történhetett csak az aratás. Újszövetségi üzenete a feltámadásról szól. A halál nem tudott győzedelmeskedni, nem tarthatta fogva. Három éjjel és három nap után Jézus feltámadott, és kijött a sírból. „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, akik elaludtak.” 1Kor. 15:20.; továbbá a 22. vers, V.ö. Jel. 1:5.
4. A hetek ünnepe (Sávuót) egy új kezdet, a pünkösd üzenetét hordozza. Az ünnep ötven nappal az Első zsenge ünnepe után, tavasz vége felé esedékes. Görög nyelven a penetkoszténak nevezik. Az Újszövetség népe számára a Szent Szellem elhozta ekkor az Új szövetség korszakát, az Egyház korszakát. Az Egyház (Eklézsia) alapítása Jézus Krisztus által történt (Mt. 26:28-29). Az Eklézsia alapjait Jézus 12 tanítványával Izrael népéből valókkal alapította, mégis a nemzetek legfőbb szövetsége lett, Új Szövetséggé, és ennek mi is tagjai lehetünk. (Jer. 31:31.) Fontos ünnepünkké lett, és ünnepelnünk kell. Az Ünnep lényege nem csupán a munkától való pihenést, hanem az emlékezést is jelenti. Aki nem elékezik Isten tetteiről, végül Istenről fog megfeledkezni, és mire észreveszi magát, már más isteneket talált magának.
Ezek az Ünnepek (a négy első) a Messiás első eljövetelével kapcsolatosak. Ezeknek az eseményeknek a megemlékezése rendkívül fontos számunkra. Ha nem emlékezünk, akkor feledünk. Ha feledünk, akkor vétkezünk, mert az Isten tetteiről feledkezünk meg. Azokról a tettekről feledkeznénk meg, amelyet értünk a Golgotán fejezett be. Az ünnep nem azonos a „hacaccáréval”. Az Úrnak ünnepei az Úr tetteire való emlékezéssel azonosak. Amikor Isten elrendelte az Úr ünnepeinek megtartását, azt pontosan azért tette, hogy nemzedékről nemzedékre belevésődjön az emlékekbe az, amit Ő cselekedett a népéért. Bár a keresztyénség a zsidókkal nem azonos naptár szerint ünnepel, de a gyülekezettel közös, együtt emlékezés ugyanolyan fontos. Az a felszólítás, hogy: „szent gyülekezésetek legyen nektek;” 4Móz 28:26b., arról szól, hogy ne egyedül, hanem a gyülekezettel közösen emlékezzetek. A gyülekezet kikerülhetetlen állomása üdvösségünknek.
A maradék három őszi ünnep az elkövetkezendő események üzeneteinek hordozói. A Messiás második eljövetelével kapcsolatosak. Olyan eseményekkel, amelyek ez után történnek meg.
5. A kürtzengés ünnepe: A Rós hasana (az év feje, vagyis a zsidó polgári naptár első napja). Ez a zsidó templom elpusztulását követő második században jött szokásba a zsidó ünnepek között. Ószövetségi alapja 3Móz 23:24-ben található, és a legszentebb zsidó ünnepek közé lett sorolva. Az elragadtatás kiábrázolója az Újszövetség népe számára. Ez a Messiás második eljövetelére mutat, amikor összegyűjti a választottakat és magához ragadja az Eklézsiát. (Mt. 24:31.)
• A kürtzengés ünnepe a héber tisri hónap első napjára esik.
• A polgári újév kezdete, első napja „Rós hasana”.
• Az Izraelben ünnepekkor használatos kétféle hangszer (hacóceráh és sófár) közül a kürtzengés ünnepén a sófárt használták. Az elsőről a 4Mózes 10. rendelkezik. A sófár például a Józsué 6. fejezetében főszereplő hangszer. Az Újszövetségben egyik hangszer sem azonos azzal, amiről a Messiás megérkezésekor olvashatunk a Mt. 24:31-ben. Az Újszövetségben trombita (szálpigx) szó szerepel, melynek megértése a Jelenések könyvében található. Ez nem azonos sem a kosszarvból készült sófárral, sem az ezüstből készült kürttel (hacóceráh-val). Azonos azonban azzal a hanggal, amely a Sínain hangzott (2Móz. 19:16.) és a héber „qól” kifejezéssel olvasható, de nem a kosszarvból készült sófárral, amiről három verssel később olvasunk a 2Móz. 19:19-ben. Ha figyelmesen elolvassuk a 2Mózes 19:16-25. verseket, akkor világossá válik számunkra, hogy nem kosszarvból készült kűrt, vagyis sófár szólt a hegyen. A Biblia nem ezt írja. A hangot azonban a sófár hangjával azonosnak írja le a 19. versben. Ugyanez történik az Újszövetségben is, amikor János a Páthmos szigeten a Jelenéseket kapta. Trombitaszerű hangon (trombita hanghoz hasonló hangon) szólt hozzá Jézus. Lásd! Jelenések 1:9-20. verseket. Tanulság az, hogy a Sínai hegyen sem kosszarvból készült sófár, és a Páthmós szigeten sem fémből készült hangszerszám szólalt meg. Mind a két helyen természetfölötti hang volt hallható. Az Isten hangja volt az. Lásd bővebben kifejtve „Utolsó Idők Jelei” c. könyvemben. A könyv elektronikus változata elérhető ezen a honlapon a „prezentációk” fül alatt, de a nyomtatott könyvvel nem azonos oldalszámmal.
6. Az engesztelés napja (Jóm kippur). A kürtzengés ünnepe után kilenc nappal, vagyis a hónap tízedik napján tartják ezt az ünnepet. Isten rendelete (3Móz 23:26.32.) alapján ünneplik. A két ünnep közötti időszak a bűnbánó napok ideje. Ez az ünnep ábrázolja ki azon üdvösséget nyert emberek csoportját, akik meglátják majd Őt eljönni. A jövőre mutató ünnep, amikor Izrael felismeri Megváltóját és megtér bűneiből.
7. A sátorok ünnepe (Szukkoth): Öt nappal „az engesztelés napja” után következik, vagyis tisri 15-én kezdődik.
• Az emlékezés ünnepe. Izrael ezen az ünnepen emlékezett meg arról, hogy amikor kijött Egyiptomból, sátorokban lakott. 3Móz. 23:43.
• Kiábrázolja a Messiási korszakot, amikor az emberek között állítja fel sátorát (Ezékieli templomot). Megkezdi ezer éves királyságát az emberek között. Erről az időszakról prófétált Ézsaiás 11:6-10. Ámós 9:13; Ézs. 65:20-25; Mik. 4:1-4; Zak. 2:4b-5; Hós 2:17-22. Ézs. 4:4-5. Részletesen kifejtve lásd: „Jaj, jaj, jaj” c. könyvem 358. oldalától. A könyv elektronikus változata elérhető ezen a honlapon a „prezentációk” fül alatt, de a nyomtatott könyvvel nem azonos oldalszámmal.
A keresztyénség az első két ünnepet ünnepli a nagypéntek és Húsvét ünnepeként. Ezek fontos és megemlékezésre méltó ünnepek.
A harmadik ünnepet a húsvéti feltámadással együtt gyakoroljuk.
A negyedik ünnep számunkra a pünkösdöt jelenti és megünnepeljük.
Az ötödiket, hatodikat és a hetediket azonban nem gyakorolja a keresztyén társadalom.
Bárki megünnepelheti, én semmi kivetni valót nem látok abban, ha egy keresztyén a zsidó ünnepeket megtartja, és részt vesz olyan eseményen, ahol ezt ünneplik.
Az itt felsorolt ünnepek a zsidó naptár szerint történnek. Ezért a Gergely naptárhoz képest minden évben változik az időpontja. Szeretettel ajánlom Önnek Kevin Howard Marvin Rosenthal szerzőpárostól az „Úr ünnepei” c. könyvet. Én is abból dolgozom. Tisztelettel: Berkes Sándor
Az Úr ünnepei. (3Móz. 23:2.) Az Úrral való találkozás alkalmai.
1. A Páska ünnepének üzenete a megváltásról szól. Jézus Krisztus a „páskabárány” értünk áldoztatott meg. (1Kor 5:7.) Ennek az eseménynek a megemlékezése rendkívül fontos számunkra.
2. A Kovásztalan kenyerek ünnepe: A rendelkezés 3Móz 23:6-ban olvasható. Az ünnep arra emlékeztet, hogy Isten hatalmas kézzel kihozta az Ő népét az egyiptomi fogságból. Ez az ünnep a megszentelődés üzenetét hordozza. A megfeszített Jézus Krisztus teste nem látott rothadást. Ennek az eseménynek a megemlékezése szintén rendkívül fontos számunkra.
3. Az első zsenge ünnepe 3Móz 23:10-11. a hálaadásról szól. Az első gabona a korán érő árpa volt, amelynek első kévéi tavasszal már arathatóak voltak és azt felvitték a templomba felmutatni. Ez után történhetett csak az aratás. Újszövetségi üzenete a feltámadásról szól. A halál nem tudott győzedelmeskedni, nem tarthatta fogva. Három éjjel és három nap után Jézus feltámadott, és kijött a sírból. „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, akik elaludtak.” 1Kor. 15:20.; továbbá a 22. vers, V.ö. Jel. 1:5.
4. A hetek ünnepe (Sávuót) egy új kezdet, a pünkösd üzenetét hordozza. Az ünnep ötven nappal az Első zsenge ünnepe után, tavasz vége felé esedékes. Görög nyelven a penetkoszténak nevezik. Az Újszövetség népe számára a Szent Szellem elhozta ekkor az Új szövetség korszakát, az Egyház korszakát. Az Egyház (Eklézsia) alapítása Jézus Krisztus által történt (Mt. 26:28-29). Az Eklézsia alapjait Jézus 12 tanítványával Izrael népéből valókkal alapította, mégis a nemzetek legfőbb szövetsége lett, Új Szövetséggé, és ennek mi is tagjai lehetünk. (Jer. 31:31.) Fontos ünnepünkké lett, és ünnepelnünk kell. Az Ünnep lényege nem csupán a munkától való pihenést, hanem az emlékezést is jelenti. Aki nem elékezik Isten tetteiről, végül Istenről fog megfeledkezni, és mire észreveszi magát, már más isteneket talált magának.
Ezek az Ünnepek (a négy első) a Messiás első eljövetelével kapcsolatosak. Ezeknek az eseményeknek a megemlékezése rendkívül fontos számunkra. Ha nem emlékezünk, akkor feledünk. Ha feledünk, akkor vétkezünk, mert az Isten tetteiről feledkezünk meg. Azokról a tettekről feledkeznénk meg, amelyet értünk a Golgotán fejezett be. Az ünnep nem azonos a „hacaccáréval”. Az Úrnak ünnepei az Úr tetteire való emlékezéssel azonosak. Amikor Isten elrendelte az Úr ünnepeinek megtartását, azt pontosan azért tette, hogy nemzedékről nemzedékre belevésődjön az emlékekbe az, amit Ő cselekedett a népéért. Bár a keresztyénség a zsidókkal nem azonos naptár szerint ünnepel, de a gyülekezettel közös, együtt emlékezés ugyanolyan fontos. Az a felszólítás, hogy: „szent gyülekezésetek legyen nektek;” 4Móz 28:26b., arról szól, hogy ne egyedül, hanem a gyülekezettel közösen emlékezzetek. A gyülekezet kikerülhetetlen állomása üdvösségünknek.
A maradék három őszi ünnep az elkövetkezendő események üzeneteinek hordozói. A Messiás második eljövetelével kapcsolatosak. Olyan eseményekkel, amelyek ez után történnek meg.
5. A kürtzengés ünnepe: A Rós hasana (az év feje, vagyis a zsidó polgári naptár első napja). Ez a zsidó templom elpusztulását követő második században jött szokásba a zsidó ünnepek között. Ószövetségi alapja 3Móz 23:24-ben található, és a legszentebb zsidó ünnepek közé lett sorolva. Az elragadtatás kiábrázolója az Újszövetség népe számára. Ez a Messiás második eljövetelére mutat, amikor összegyűjti a választottakat és magához ragadja az Eklézsiát. (Mt. 24:31.)
• A kürtzengés ünnepe a héber tisri hónap első napjára esik.
• A polgári újév kezdete, első napja „Rós hasana”.
• Az Izraelben ünnepekkor használatos kétféle hangszer (hacóceráh és sófár) közül a kürtzengés ünnepén a sófárt használták. Az elsőről a 4Mózes 10. rendelkezik. A sófár például a Józsué 6. fejezetében főszereplő hangszer. Az Újszövetségben egyik hangszer sem azonos azzal, amiről a Messiás megérkezésekor olvashatunk a Mt. 24:31-ben. Az Újszövetségben trombita (szálpigx) szó szerepel, melynek megértése a Jelenések könyvében található. Ez nem azonos sem a kosszarvból készült sófárral, sem az ezüstből készült kürttel (hacóceráh-val). Azonos azonban azzal a hanggal, amely a Sínain hangzott (2Móz. 19:16.) és a héber „qól” kifejezéssel olvasható, de nem a kosszarvból készült sófárral, amiről három verssel később olvasunk a 2Móz. 19:19-ben. Ha figyelmesen elolvassuk a 2Mózes 19:16-25. verseket, akkor világossá válik számunkra, hogy nem kosszarvból készült kűrt, vagyis sófár szólt a hegyen. A Biblia nem ezt írja. A hangot azonban a sófár hangjával azonosnak írja le a 19. versben. Ugyanez történik az Újszövetségben is, amikor János a Páthmos szigeten a Jelenéseket kapta. Trombitaszerű hangon (trombita hanghoz hasonló hangon) szólt hozzá Jézus. Lásd! Jelenések 1:9-20. verseket. Tanulság az, hogy a Sínai hegyen sem kosszarvból készült sófár, és a Páthmós szigeten sem fémből készült hangszerszám szólalt meg. Mind a két helyen természetfölötti hang volt hallható. Az Isten hangja volt az. Lásd bővebben kifejtve „Utolsó Idők Jelei” c. könyvemben. A könyv elektronikus változata elérhető ezen a honlapon a „prezentációk” fül alatt, de a nyomtatott könyvvel nem azonos oldalszámmal.
6. Az engesztelés napja (Jóm kippur). A kürtzengés ünnepe után kilenc nappal, vagyis a hónap tízedik napján tartják ezt az ünnepet. Isten rendelete (3Móz 23:26.32.) alapján ünneplik. A két ünnep közötti időszak a bűnbánó napok ideje. Ez az ünnep ábrázolja ki azon üdvösséget nyert emberek csoportját, akik meglátják majd Őt eljönni. A jövőre mutató ünnep, amikor Izrael felismeri Megváltóját és megtér bűneiből.
7. A sátorok ünnepe (Szukkoth): Öt nappal „az engesztelés napja” után következik, vagyis tisri 15-én kezdődik.
• Az emlékezés ünnepe. Izrael ezen az ünnepen emlékezett meg arról, hogy amikor kijött Egyiptomból, sátorokban lakott. 3Móz. 23:43.
• Kiábrázolja a Messiási korszakot, amikor az emberek között állítja fel sátorát (Ezékieli templomot). Megkezdi ezer éves királyságát az emberek között. Erről az időszakról prófétált Ézsaiás 11:6-10. Ámós 9:13; Ézs. 65:20-25; Mik. 4:1-4; Zak. 2:4b-5; Hós 2:17-22. Ézs. 4:4-5. Részletesen kifejtve lásd: „Jaj, jaj, jaj” c. könyvem 358. oldalától. A könyv elektronikus változata elérhető ezen a honlapon a „prezentációk” fül alatt, de a nyomtatott könyvvel nem azonos oldalszámmal.
A keresztyénség az első két ünnepet ünnepli a nagypéntek és Húsvét ünnepeként. Ezek fontos és megemlékezésre méltó ünnepek.
A harmadik ünnepet a húsvéti feltámadással együtt gyakoroljuk.
A negyedik ünnep számunkra a pünkösdöt jelenti és megünnepeljük.
Az ötödiket, hatodikat és a hetediket azonban nem gyakorolja a keresztyén társadalom.
Bárki megünnepelheti, én semmi kivetni valót nem látok abban, ha egy keresztyén a zsidó ünnepeket megtartja, és részt vesz olyan eseményen, ahol ezt ünneplik.
Az itt felsorolt ünnepek a zsidó naptár szerint történnek. Ezért a Gergely naptárhoz képest minden évben változik az időpontja. Szeretettel ajánlom Önnek Kevin Howard Marvin Rosenthal szerzőpárostól az „Úr ünnepei” c. könyvet. Én is abból dolgozom. Tisztelettel: Berkes Sándor
86 bejegyzés a vendégkönyvbe