Megbélyegezve

Számítógépes vírust hordoz egy ember

Újabb elképesztő mutatvány a Reading Egyetem futurisztikus kutatásokkal foglalkozó kibernetikai laborjából: egy tudós számítógépes vírust ültetett a bőre alá.

Mark Gasson kibernetikai szakértő rádiós csipet ültetett be a csuklójánál a bőre alá, és a lapkára kártékony kódot telepített. Magyarán ő az első emberi lény, aki számítógépes vírus hordozója.
A beültetett csip rádiójeleket sugároz, és úgy működik, mint az irodákban használt belépőkártyák. Ha Gasson elhúzza a csuklóját a bejárat mellett lévő érzékelő előtt, akkor be tud lépni az egyetem laboratóriumába. A csippel a mobiltelefonját is vezérelni tudja.
Akkor van csak baj, ha Gasson számítógép közelébe kerül, a csipen lévő kód ugyanis átmásolja magát, és terjedni kezd. A vírus a kollégák által használt hagyományos belépőkártyákra is feltelepül.
A kísérlettel csupán azt akarták bebizonyítani, hogy beültetett eszközök vezeték nélkül is meg tudnak fertőzni rendszereket, és védett területekre is könnyen bejuthatnak. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az egészségügyi okokból használt implantátumok – szívritmus szabályzók, hallásjavító és agyi stimuláló eszközök - használatakor fokozottan figyelni kell a biztonságra, mert egy vírus akár halált is okozhat.
A Reading Egyetemen dolgozik Kevin Warwick is, aki a 2000-es évek elején szintén a testébe ültetett csipek miatt vált híressé. Ő többek között azt kutatta, hogy miként tud implantátumok segítségével kommunikálni a számítógépekkel.
 
És egy másik újsághír
Számítógépes vírussal fertőzte meg magát egy brit kutató

 

Mark Gasson, a Readingi Egyetem munkatársa egy olyan RFID-chipet ültetett be magának, amely egy számítógépes vírust tartalmazott.
A szigetországi szakember azért végezte el a kísérletet, hogy kiderítse: megfertőzhetők-e ilyen módon az RFID olvasókészülékek vagy sem, illetve, hogy a vírus átterjedhet-e más RFID-chipekre. Az első kísérlet mindenesetre sikeres volt, ugyanis Gassonnak sikerült az ujjába beültetett rizsszem méretű vírusos RFID-chippel más rendszerekbe továbbítani a programot. Ha tehát valaki ezután használta volna a leolvasót, akkor az ő RFID-chipjén tárolt adatok könnyen megfertőzhetők vagy manipulálhatók lettek volna.

A kutató korábban azzal vált ismertté, hogy megpróbálta ötvözni az emberi idegrendszert és a számítógépeket. A mostani projektjével pedig az egyre népszerűbb egészségügyi célú RFID-implantátumok kockázataira akarja felhívni az emberek figyelmét. Ezeket az eszközöket különböző célokra használják, például az Alzheimer-kórban szenvedő vagy az eszméletlen betegek azonosítására.
Gasson közlése szerint különösen az Egyesült Államokban terjed rohamosan az egészségügyi RFID-implantátumok alkalmazása és igyekszik rámutatni arra, hogy a technika fejlődésével a szívritmus szabályzók és az úgynevezett Cochlear-implantátumok is egyre inkább ki vannak téve az illetéktelen hozzáféréseknek, illetve manipulációs kísérleteknek. "Ezeknek a technológiáknak az alkalmazása kockázatokat is hordoz magában. Ugyan feljavítjuk a specifikus testi képességeinket, de az ehhez használt technikai segédeszközök más gyenge pontokat nyitnak meg" - jelentette ki a brit kutató.
A szakember az Ausztráliában rendezendő International Symposium for Technology and Society rendezvényen akarja részletesen bemutatni kísérleteit és azok eredményeit. A nem mindennapi tesztekről a BBC is beszámolt és megszólaltatta Rafael Capurro professzort, a Steinbeis-Transfer Információetikai Intézet munkatársát, aki érdekesnek nevezte a kísérletet. A professzor közölte: "Mindez csak akkor válhat igazán veszélyessé, ha valaki online hozzáférést szerez az implantátumhoz.".Capurro a terület szakértőjének számít, mivel már 2005-ben készítette az Európai Unió számára egy a digitális implantátumok fejlesztéséről és az eszközökhöz kapcsolódó lehetséges visszaélésekről szóló etikai tanulmányt.
A cikkeket eredetiben itt olvashatod.