Teremtés elméletek

A két nagy csoport
A.     Fejlődéselmélet
B.      Teremtéselmélet
A. Fejlődéselmélet:
Az anyag, a természet ismert törvényszerűségei, és a véletlenek összjátékával magyarázza világunk létrejöttét. Más néven darwinizmus. Az anyag örökkévalóságát hangsúlyozza. Mivel a tudományág ateista filozófián alapul, és soha senki még nem reprodukálta az elméletet, ezért hitre, „nagy hitre” van szükség ahhoz, hogy valaki az elmélet vallja.
A darwinizmus lényege az evolúció tanában rejlik, miszerint az egyszerűből kifejlődik a bonyolult, az alacsonyabb energia szintről a magasabbra jut a magára hagyott anyag, csak elég sok időt kell neki adni. Ennek azonban teljesen ellent mond a termodinamika II. fő tétele, amely kimondja, hogy a magára hagyott rendszerben a magasabb energia szintről, az alacsonyabb felé halad a folyamat. Hasonlóképen ad igazolást az evolúció ellen a teremtés mellett az általános energia-megmaradás elve, vagyis a termodinamika I. főtétele, amely azt is igazolja, hogy az univerzum nem hozhatta létre önmagát. Az evolúció tanát tehát semmivé teszik a törvényszerűségek, és a tények.
B. Teremtéselméletek:
A Biblia Igéinek értelmezése közben, hit alapján jöttek létre teremtés elméletek. A hat legismertebb elmélet alapján megállapíthatjuk, hogy az elmélet követői a hit alapján gyakorolják az elmélet népszerűsítését. Nagy hit kell ahhoz, hogy valaki azt vallja, amit a Biblia mond.

1. A nap – korszak elmélet:
Azt feltételezi, hogy a teremtés napjai egy – egy korszaknak felelnek meg.   
2. A RÉS elmélet   A „tóhu va bóhu” állapotra azt mondja, hogy:     a „puszta volt” helyett „pusztává lett” a föld, mert a gonosz lények és Isten rajtuk végbevitt ítéletei azzá tették.
Az elmélet teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy az örökkévalóságban teremtett földön nem lehet kérdés, sem a „volt”, sem a „lett”. Az első ugyanis múlt idő, ami nincs az örökkévalóságban, a második pedig – a „lett” – amely valakinek a cselekedete által múlttá teszi az örökkévalóságot.
Ezt az elméletet a Kreacionisták, és az angol teológia a „ruin and reconstruction” pusztítás és helyreállítás elméletének is nevezik.
Hibája a réselméletnek, hogy az 1 és 2 versek között közzé beékelhető az evolucionisták által hangoztatott geológiai és kozmológiai időszak, és ezzel további teret biztosít a tévelygésnek.
Logikai hibája, hogy nem ismerheti el az evolúciót, sem azt, hogy a teremtéstörténet hosszú geológiai korszakoknak felelnek meg, és mégis, számukra a „rés”-be sok millió év belefér.
Ezért aztán azt kell feltételezniük, hogy a Lucifer által előidézett büntető katasztrófa után Isten helyre állította a földet.
„restitúciós (visszaállítás) elmélet”.
Véleményem szerint az evolúciót nem az ember elismerése, vagy el nem ismerése teszi semmivé, hanem a törvényszerűségek, és a tények.
3. Szó szerinti teremtés elmélet.
„Creation Science” (teremtéstudomány). Ez az elmélet erős tudományos támogatottsággal rendelkezik. A materialista tudósok ettől idegesek a leginkább. Hat - egyenként 24 órás teremtés elméletet vallanak. Illetve a „Fiatal föld” elméletnek a hívői.
Az elmélet nem törődik a Biblia által kijelentett teremtési sorrenddel, és figyelmen kívül hagyja, hogy a föld előbb teremtetett, mint a kozmosz, épen ezért nem beszélhetünk az első három nap esetében 24 órás teremtésről.
4. A progresszív teremtés elmélet.
Azt állítja, hogy Isten az evolúciót felhasználta a teremtéshez, de néha – néha beavatkozott a folyamatokba.
5. A Teista evolúció
A katolikus egyház által szentesített darwinizmus. II. János pápa 1996-os nyilatkozata, amely szerint a darwinizmus összevethető a bibliai elvekkel. „Az új felfedezések egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek bennünket, hogy az evolúció több mint hipotézis” – írta II. János Pál pápa a Pápai Tudományos Akadémiához címzett levelében 1996-ban.
 
6. Az intelligens tervezés mozgalom.
Nem keresztyén, de azokat ez elveket használja, amit a keresztyének. Követői között nagyszámban találhatóak a keleti vallás gyakorlói. A mozgalom álláspontja szerint az univerzumban megfigyelhető fizikai és biológiai rendszerek egy intelligens lény céltudatos tervező tevékenysége nyomán jöttek létre, nem pedig véletlenül, irányítatlan természeti folyamatok révén. A tervezettség jelei ugyanis - elméletük szerint - beazonosíthatóak egyes természeti rendszerek, mint például a magas információtartalmú DNS-molekula, vagy a komplex sejtalkotók esetén.