Apokaliptikus teremtés elv

Apokaliptikus teremtéstörténet értelmezés

Az elv lényege már az apokaliptika fogalmának meghatározásból is eredeztethető, vagyis Isten kijelentésén alapuló teremtéstörténet értelmezés. Ez az elv a Biblia kijelentésén alapszik. Ha egy megállapítást a Biblia nem támogat, akkor nem áll meg, és az idő megemészti. Ez az elv erősen támogatja azt a bibliaértelmezési szabályt, hogy: Semmit sem állíthatunk, amit a Biblia nem állít. Ez a egyik legfőbb teológiai principium.
Az apokaliptikus értelmezés szerint és a Biblia alapján, a következő megállapításokat tehetjük az ég, a föd, és a kozmosz teremtéséről.
1.       Isten a mennyet sorrend szerint előbb teremtette, mint a földet. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.” 1Mózes 1:1. Ahol az ég nem kozmoszt jelent, hanem mennyet. A sorrendi „előbb”, nem időbeliséget jelent, mert Isten jelenlétében az örökkévalóság a jellemző. Éppen ezért a teremtés történetben a sorrend az egyik fontos tényező. A másik, a törvények.
2.       A menny megteremtésekor Isten megteremtette a lakóit, az angyalokat is. 1 Mózes 2:1; 1Kir. 22:19. Ezek az Igék, - és a többi sem - nem támogatják, hogy a földön történt volna az angyalok teremtése.
3.       Az angyalok lázadása és leverése a mennyben történt. 1 Mózes 1:3-5. Ezek az Igék nem az optikai világosság – sötétségről beszélnek, hanem a szellemi világ ítéletének kezdetéről. Erre utal a „tóhu vábóhu” is. Még nincs kozmosz, ami az optikai világosságot-sötétséget szolgáltatja.
Ø „…legyen világosság…”: Ez Isten döntésének kihirdetéséről ad kijelentést.
Ø „…elválasztá…” Ez pedig az ítélet megvalósításáról. Lásd! Mt 25:31. kk.
Ø …konklúzió… Tób. A „jó” héber szava a „tób”.
4.       A menny megteremtése után Isten a földet teremtette meg.Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.” 1Mózes 1:1. A menny és a föld megteremtésénél nem időiség, hanem sorrendiség van.
5.       Isten a földet előbb teremtette, mint a kozmoszt. 1 Mózes 1:1., és az 1 Mózes 1:14 -8. versek összevetése. Épen ezért a kozmosz teremtése előtt a mai fogalmaink szerint időről nem beszélhetünk, mert az idő dimenzió, csak a kozmoszban létezik.  A mennyben nem. A mennyben örökkévalóság van, ami „örök jelen” –t jelent.
6.       A látható világ az Ő szavára a számunkra érzékelhetetlenből állott elő. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.”  Zsidók 11:3.
7.       Isten a világot hat nap-ciklus alatt teremtette. 1 Mózes 1:1 – 18. A kozmosz teremtése előtt nem beszélhetünk sem időről, sem kozmikus rendről, sem égi mechanikáról. Ezért az első három nap esetében a teremtési sorrend a döntő, idő nélkül, mert a megteremtett föld a mennyben van. A menny a térrel, az erővel és az örökkévalósággal azonos. A kozmosz megteremtésekor a zárt rendszeren belül már van idő, mert van tárgyi mozgás, és azok egymáshoz való viszonyítása lehetséges. A relativitás törvénye érvényesül. Mivel a kozmosz is a mennyben teremtődött meg, ezért az örökkévalóságban az egész kozmosz kialakulása csupán egy pillanat. A földön továbbra is az a tényező a domináns, hogy a föld független a kozmosztól, és önálló zárt rendszerként az örökkévalóságban van. Majd amikor az 1 Mózes 1:17 versben azt olvassuk, hogy: „És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére,”… (a föld egének mennyezetére.) és megtörténik a két egymástól független önálló zárt rendszer egymáshoz illesztése, - integrálása - akkor, és attól a pillanattól beszélhetünk arról, hogy a földön telik az idő. Az égi mechanika törvényei alapján a föld egy tengelykörüli forgási ideje 24 órával azonos. Amíg nincs kozmosz és nem él a kozmoszban működő mechanikai törvény, nem beszélünk 24 óráról. A föld, és a kozmosz egybe illesztése a teremtés negyedik ciklusán történt.
8.       A kozmosz teremtése előtt a napok: ciklusok. Az előbb felvázoltak értelmében a negyedik nap előtt a sorrend a meghatározó, ezért csak teremtési akciókról beszélhetünk, amelyek egymásutánisága a ciklusokat határozza meg.
9.       A kozmosz teremtése után a napok 24 órásak. 1 Mózes 1:14-18. Az égi mechanika törvényei alá kerül azonnal a föld, amikor Isten a kozmoszt a föld fölé helyeztette. Ez meghatározza a 24 órás napok létét, de azt is, hogy a föld a kozmosz (de nem a galaxisunk) középpontjában van.
10.   A Föld élet ideje közel hat ezer év. 1 Mózes 1:14-18. A föld életidejéről attól a pillanattól kezdve beszélhetünk, hogy Isten a negyedik teremtési napon a kozmoszt a föld mennyezetére helyezte. Előtte az örökkévalóságban idő nélkül létezett. Idejét számolni csak ekkortól lehet. Ez az idő pillanat a Bibliai időkből számolva, közel hat ezer évvel ezelőtt történt.
11.   Az élet eredete Isten. 1 Mózes 1:11; 1:20; 1:24; 1:26.
12.   Az ember élete Jézus lehelete által van. 1 Mózes 2:7. Jn 14:6.
13.   Isten az embert örök életre teremtette. 1 Mózes 1:31; 1 Mózes 3:22; 1 Mózes 6:3; Mt 19:16; Jn 3:16. stb…
14.   Isten a teremtett dolgokat jónak teremtette. 1 Mózes 1:4; 1 Mózes 1:10; 1 Mózes 1:12; 1 Mózes 1:18; 1 Mózes 1:25; 1 Mózes 1:31; A „jó” héber szava a „tób”. A tób jelentése:
Amit a Biblia nem hitelesít:
15.   A Biblia nem hitelesíti azt az elméletet, hogy a föld a kozmosszal együtt keletkezett.
16.   Nem hitelesíti azt, hogy a föld teremtése után millió évek teltek el a földön.
17.   Nem hitelesíti azt az elméletet, hogy a földön teremtette meg isten az angyalokat. Egy Igét sem találunk rá. A Biblia értelmezés szabályai kimondják, hogy: Semmit sem állíthatunk, amit a Biblia nem állít.